World Competitiveness Yearbook 2008
2008. május 15.-én jelent meg 20. alkalommal a World Competitiveness Yearbook, amely a világ 55 országának versenyképességét méri. A kiadványt a svájci IMD, a világ egyik vezető üzleti iskolája szerkeszti évente, az ICEG European Center és más nemzeti partnerek közreműködésével. Az ország-értékelések statisztikai adatokon és vállalatvezetők kérdőíves megkeresésén alapulnak. A kiadvány rangsorait és az országokra kiterjedő részletes adatbázisát világszerte használják az üzleti és tudományos élet, valamint kormányzatok szereplői. A kiadvány megjelenése alkalmából az ICEG European Center az alábbi sajtóközleményt teszi közzé:
A romló versenyképesség oka a gazdaságpolitika
A World Competitiveness Yearbook 2008 rangsora |
||
| ország | 2008 | (2007) |
| USA | 1. |
(1.) |
| Szingapúr | 2. |
(2.) |
| Hong Kong | 3. |
(3.) |
| Svájc | 4. |
(6.) |
| Luxemburg | 5. |
(4.) |
| Dánia | 6. |
(5.) |
| Ausztrália | 7. |
(12.) |
| Kanada | 8. |
(10.) |
| Svédország | 9. |
(9.) |
| Hollandia | 10. |
(8.) |
| ... | ||
| Észtország | 23. |
(22.) |
| Csehország | 28. |
(32.) |
| Szlovákia | 30. |
(34.) |
| Magyarország | 38. |
(35.) |
| Lengyelország | 44. |
(52.) |
| Románia | 45. |
(44.) |
A svájci IMD 2008. évi versenyképességi rangsorában Magyarország 55 nemzetből a 38. pozíciót szerezte meg, három helyet visszacsúszva tavaly óta.
Magyarország versenyképessége tovább romlik, elsősorban a tartósan rossz gazdaságpolitikának köszönhetően. Ez szűrhető le a svájci IMD által szerkesztett World Competitiveness Yearbook 2008 című nemzetközi összehasonlító elemzésből, amely a világ 55 országának versenyképességét hasonlítja össze statisztikai adatok és vállalatvezetők véleménye alapján. A rangsorban a tavalyi 35.-ről idén a 38. helyig csúszott vissza Magyarország, rontva mindegyik versenyképességi tényezőben elért helyezésén. A gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva.
A romló versenyképesség okai a kiadvány adatai szerint a gazdaságpolitikában keresendők. Az állam tartós túlköltekezése kényszerítette ki a növekedést visszafogó és az inflációt felpörgető stabilizációt. 2007-ben a vizsgált 55 ország közül nálunk volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmagasabb az infláció. A pazarló és munkavállalásra gyengén ösztönző szociális háló miatt a foglalkoztatottakra jutó adóterhelés magas. Az effektív személyi jövedelemadó-teher itthon a legmagasabb, és a társadalombiztosítási járulékok nagyságával is az „élmezőnybe” kerülünk. Így azonban nem meglepő, hogy a foglalkoztatottak aránya a népességben csupán a 47. helyre elegendő.
A gazdaságpolitikai kilátások sem jók: hazánk bizonyult politikailag az egyik leginstabilabb országnak. A társadalom és a kormányzat reformok iránti hajlandósága elszivárgott, a gazdaságpolitika iránya kiszámíthatatlan, és a bevezetett intézkedések végrehajtása sem megfelelő. Mindez elidegeníti a társadalmat: a felmérés szerint a magyar a leginkább globalizáció- és versenyellenes, legkevésbé rugalmas és alkalmazkodóképes nemzetek közé tartozik. Ráadásul gyengék a lakosság gazdasági ismeretei, így a felelős gazdaságpolitikára való társadalmi nyomás is hiányzik.
A jelentés néhány pozitívumot is felmutat. Javul például a gazdaság külső egyensúlya, a jegybank működésének megítélése, és terjed a számítógép-használat. Viszonylag kedvező az üzleti élet szabályozása és az alapvető infrastruktúra állapota. Ezzel együtt nő a világ és szűkebben vett régiónk éllovasaitól való lemaradásunk. A legversenyképesebb gazdaság idén is az Egyesült Államok, az európai éllovas pedig Svájc. Kelet-Közép-Európában Észtország őrzi vezető helyét, míg Magyarország a térség középmezőnyében található. A világ előtt álló versenyképességi kihívások a következő években az amerikai gazdaság gyengélkedésével, a pénzügyi rendszer instabilitásával, a dráguló nyersanyagokkal függnek össze. Magyarország számára a legfontosabb rövid távú feladat a költségvetési kiadások lefaragása, a munkába állásra való ösztönzés, az adórendszer torzító hatásainak mérséklése, a szabályozás minőségének javítása és az EU források hatékony felhasználása.
További információ
A sajtóközlemény pdf változatban
Magyarország teljesítménye a felmérés adatain keresztül »
Kérdéseivel Pellényi Gáborhoz, az ICEG European Center tudományos munkatársához is fordulhat (tel.: 248-1160/108).