Kelet Európa: Makrogazdasági kilátások és gazdaságpolitikai kihívások

A Magyar Közgazdasági Társaság és az ICEG EC közös konferenciája
Időpont: 2002. július 5

Az ICEG Európai Központ és a Magyar Közgazdasági Társaság közös konferenciát szervezett Kelet Európa: Makrogazdasági kilátások és gazdaságpolitikai kihívások címmel 2002. július 5-én Budapesten. A konferencián előadások hangzottak el a régió gazdaságait érintő legfontosabb kihívásokról, illetve részletes jelentések az egyes országok rövid távú gazdasági növekedésével és makrogazdasági helyzetével kapcsolatban. A konferencián mintegy negyven fő vett részt, köztük a vállalati szektor és a magyar, illetve a nemzetközi sajtó képviselői.

Bokros Lajos, a Világbank igazgatója bevezetőjében értékelte azokat a tényezőket, amelyek hatására az átmeneti gazdaságok két csoportra oszthatóak: sikeresekre, illetve a reformok terén lemaradókra. Kiemelte a makrogazdasági stabilizáció és a makrogazdasági fegyelemhez való ragaszkodás szerepét. Ez ugyan okozhatott átmeneti lassulást a növekedési rátákban csakúgy, mint jelentős szociális feszültségeket, hosszú távon viszont meghozta gyümölcsét a gyors felzárkózás és a makrogazdasági stabilitás terén. A második meghatározó tényező a mikrogazdasági reformokhoz való ragaszkodás, különösképpen a privatizáció, illetve a vállalati szektor pénzügyi fegyelmének megszilárdítása volt. Ezek az intézkedések is költségesek voltak, de hosszú távon hozzájárultak a versenyképesebb és fegyelmezettebb vállalati szektorok kialakulásához.

Előadásának második részében Magyarország aktuális makrogazdasági problémáival foglalkozott és korrekciós javaslatokat tett a gazdaságpolitikusok számára. Az előadó szerint a legsúlyosabb hiba az volt, hogy az utóbbi években a pénzügyi politika lazult, amely a költségvetési hiány jelentős növekedéséhez vezetett, elérve a makrogazdasági stabilitást veszélyeztető mértéket. Konzervatívabb pénzügyi és bevételi politika folytatását és a lehető leggyorsabb dezinflációra való törekvést szorgalmazta. Másfelől viszont kritizálta az előző kormány túlságosan beavatkozó gazdaságpolitikáját és sürgette a privatizáció gyorsítását, a kormányzat visszavonulását a gazdaságból, valamint az államháztartás reformját. Kijelentette, hogy ezen intézkedések nélkül lehetetlen lesz a jövőbeli növekedéshez és felzárkózáshoz létfontosságú beruházási ráta növelése.

Riecke Werner, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában elemezte az inflációs célkitűzési rendszert és az új kormányzati rendszerre váró kihívásokat. Rámutatott a korábbi csúszó leértékelésről a rugalmasabb árfolyamrendszerre való áttérés szükségességére, amely megnövelte a monetáris politika szabadságát és átláthatóságát. Előadásában kitért az árfolyamról az inflációs célkitűzésre való áttérés intézményi, jogi, és gazdaságpolitikai tényezőire. A működés első éve Riecke szerint sikeres, mert a dezinfláció felgyorsult, a monetáris politika kezelni tudta a külső megrázkódtatásokat, bár a 2002-es inflációs célkitűzések elérése bizonytalanabb, mint korábban.

Simor András a Deloitte& Touche ügyvezető igazgatója a közép-európai régiót érintő kihívásokról beszélt. Az első előadóhoz hasonlóan kiemelte a privatizáció, a nyitás és a külföldi tőkebeáramlás szerepét a vállalati szektor megerősödősében és termelékenységük növekedésében. A vállalati szektorok előtt álló kihívások közt említette a csatlakozás miatti kiigazításokat, az EU-ban és a világban megfigyelhető felgyorsult globalizációt, valamint azon piaci rések megtalálását, amelyek segítségével a helyi vállalkozások versenyképesek lennének.

A délelőtt utolsó előadója, Gáspár Pál, az ICEG Európai Központ igazgatója prezentálta az ICEG Európai Központ által készített tanulmányt a kelet- európai gazdaságok 2002-es gazdasági folyamatairól. A tanulmány összefoglalóját adja a főbb regionális trendeknek, amelyek a térség makrogazdasági folyamatait meghatározzák. Az előadó röviden elemezte a régió feltörekvő gazdaságainak az átlagnál jobb növekedési teljesítményét és a növekedési minták változásait. Emellett kitért az infláció fő tényezőire és a dezinflációs sikerekre, amelyek a helyi valuták jelentős reál- és esetenként nominális felértékelődésével jártak együtt. Végül röviden értékelte a költségvetési és a folyó fizetési mérleg egyenlegek alakulását és az azokat meghatározó tényezőket. Gáspár Pál előadása

A konferencia délutáni előadásai részletes áttekintést adtak a kelet-európai gazdaságok makrogazdasági helyzetről és rövid távú kilátásairól. Heinz Frigyes (Tokio Mitsubishi Bank, London) ismertette nézeteit a lengyel gazdaság rövid távú kilátásaival kapcsolatban. Véleménye tükrözte az olyan gazdasági helyzet nehézségét, amelyben a növekedés nagyon alacsony, míg a makrogazdasági egyensúlyzavarok súlyosak. Úgy vélte, 2002-ben a fellendülés kismértékű lesz az alacsony külső kereslet és a lengyel gazdaság versenyképességi problémái miatt. Másrészt viszont a pénzügyi és a folyó fizetési mérleg hiányok aggasztóak és nincs megegyezés a jegybank és a Pénzügyminisztérium között a dezinfláció szükséges üteméről, és a monetáris és költségvetési politika jellegéről. Heinz Frigyes előadása

Barcza György (ING Bank, Budapest) ismertette nézeteit a szlovák gazdaság alakulásával kapcsolatban. Előadásában kiemelte, hogy két problémától eltekintve a szlovák gazdaság teljesítménye az elmúlt években sikeres volt és figyelemre méltó eredményeket mutatott fel. A közép-európai gazdaságok többségével ellentétben a növekedés felgyorsult, ami elsősorban a közvetlen tőkebefektetésekből származó magas tőkebeáramlások okozta magánberuházások növekedésének köszönhető. Ugyanakkor a dezinfláció folytatódott, a központi bank sikeresen működtette az inflációs célkitűzés rendszerét, a szlovák korona stabil volt, a költségvetési mérleg hiánya kezelhető, ugyanakkor a szerkezeti reformok nagyon erőteljesek és az ország sok területen fel tudott zárkózni a reformok terén előbbre járókhoz. Az előadó szerint a két aggodalomra okot adó tényező a belföldi megtakarítások hiányát tükröző magas folyó fizetési mérleg hiány és a 2002 szeptember elejére tervezett választások kimenetelének bizonytalansága. Barcza György előadása

Bartha Attila (Kopint Datorg, Budapest) a balti államok helyzetét elemezte. Felszólalásában elmondta, hogy mivel kis és nyitott gazdaságokról van szó, teljes mértékben függenek a nemzetközi gazdasági feltételektől, és ily módon a jelenlegi kedvezőtlen konjunktúra súlyosan érintette ezeket az országokat. Egyrészt rekord növekedési rátákat tudtak elérni, ugyanakkor alacsonyan tartották az inflációs rátákat és stabilan a valutákat. Felgyorsultak a szerkezeti reformok és immár ők is azok közé az országok közé tartoznak, akik lezárták az EU csatlakozással kapcsolatos tárgyalások legtöbb fejezetét. Bartha szerint ezeknek az országoknak rövid- és középtávú növekedési és konvergencia kilátásai kiválóak. Bartha Attila előadása

Gáspár Pál az orosz gazdaság kilátásairól szólt, melyek enyhén szólva vegyesek. Egyrészt az utóbbi évek sikeresek voltak, mivel a gazdaság élvezte a krízis utáni fellendülést, amelyet a rubel leértékelődése és az olajár-robbanás miatti jelentős váratlan nyereségek ( windfall gains) okoztak. Ráadásul nemrégiben a politikai helyzet stabilizálódott és számos fontos szerkezeti reform került bevezetésre az adórendszer, a költségvetési politika, a bank- és vállalati szektor szabályozásának terén. Másrészt az orosz gazdaság versenyképessége még mindig nagyon gyenge, a befektetési ráták és a közvetlen tőkebefektetések alacsonyak, a spekulatív tőke aránya jelentős és a politikai tényezők szerepe még mindig túlnyomó. Összességében véve Oroszország gyors növekedésre, a dezinflációval és a monetáris politikával kapcsolatos nehézségekre és az eddigieknél sokkal jobb költségvetési egyenlegekre számíthat. Gáspár Pál előadása