Az EU csatlakozás hatásai a megrendelő vállalatra 2004-2006 között

Célok és szerkezet

A magyar vállalatok fejlődését erőteljesen meghatározza a 2004. májusi EU-s csatlakozás a makrogazdasági folyamatokra, az egységes európai piacon történő működés feltételeire, valamint a határokon átnyúló verseny erősödésére és szerkezetének módosulására gyakorolt hatásán keresztül. Az ICEG Európai Központ olyan testre szabott, a megrendelő vállalat adottságaira és céljaira alapuló elemzés elkészítését ajánlja, amely háttéranyagként szempontokat fogalmaz meg a vállalat számára az EU csatlakozást követően várható makrogazdasági, ágazati folyamatok figyelembe vétele alapján kialakítandó középtávú stratégiához.

Az ezt megalapozó átfogó elemzés áttekinti az EU csatlakozással összefüggésben várható gazdasági folyamatok fényében a megrendelő vállalat fejlődésének 2004-2006-ra előre jelezhető tendenciáit. Az elemzés meghatározza, hogy a megrendelőt miképpen érintik működési ágazatában, illetve annak kapcsolódó területein a 2006-ig várható szerkezeti átrendeződések, a szabályozási és intézményi környezetben várható változások, a piaci dinamikák és a fontosabb üzleti szegmensek fejlődési kilátásai és ezek alapján miképpen tudja adottságait, piaci pozíciót és fejlődési lehetőségeit a legjobban kiaknázni.

Az elemzés szerkezete hármas. Az első rész rövid de átfogó elemzést és előrejelzést tartalmaz az EU csatlakozás vállalat szempontjából releváns makrogazdasági mutatókra (növekedés, bérek, infláció, árfolyam, kamatok) gyakorolt középtávú (2004-2006) hatásairól, háttérként szolgálva a következő két részhez.

A második rész elemzi az EU csatlakozás vállalati szektorra és a megrendelő vállalat szempontjából fontos (a vállalat megrendelési állományában, vagy inputjában, esetleg a jövőbeli stratégiájában meghatározó jelentőségű) ágazatokra gyakorolt hatásairól.

Az elemzés harmadik része bemutatja, hogy a makrogazdasági és ágazati folyamatok miképpen érintik a megrendelőt és a fontosabb működési területeit. A vállalatra gyakorolt hatások áttekintése és a vállalat adottságainak felmérése alapján készülne egy SWOT elemzés, amely a vállalat középtávú stratégiáját segítő háttéranyag alapja lenne.

Fejezetenkénti tematika

I. A csatlakozás makrogazdasági hatásai a magyar gazdaságra 2004-2006 között

1. A csatlakozás makrogazdasági hatásai. Átfogó előrejelzés a magyar gazdaság megrendelő vállalat szempontjából releváns makrogazdasági mutatóinak alakulására: GDP növekedés, inflációs pálya, bérek, kamatok, árfolyam.

2. A GMU-tagságra történő felkészülés makrogazdasági hatásai a vállalati szektorra. A csatlakozást követő feszített makrogazdasági pálya és szigorú gazdaságpolitika szükséges a GMU tagság eléréséhez, ami a kamatpályán, a monetáris stabilitás változásán, a kockázati prémiumokon, az infláción és az árfolyamvolatilitás alakulásán keresztül hat a vállalatok fejlődésére.

II. A csatlakozás ágazati és szabályozórendszeri hatásai

Az egységes piacra történő belépés rövidtávú közvetlen és közvetett intézményi hatásai. Az egységes európai piaci tagság hatása a határokon átnyúló versenyre, a hitelfelvételi korlátok alakulására, a külföldi tulajdonú kis – és közepes vállalatok megjelenésére a hazai piacon.

A csatlakozás ágazati hatásai. A tanulmány elemzi, hogy miképpen hat a csatlakozás a vállalat szempontjából releváns ágazatok fejlődésére és növekedésére. Az elemzés kiterjed a vállalat működésének ágazatára, a fontosabb input vagy output ágazatok értékelésére, illetve a vállalati menedzsment által fontosnak tartott ágazatokra.

Az EU-s források felhasználásának hatása a vállalat működésére. A hazai vállalatok számára új lehetőséget jelent az EU-s források felhasználáshoz történő hozzáférés. Az elemzés meghatározza, hogy milyen a vállalat működéséhez kapcsolódó területen juthat hozzá a vállalat ilyen forrásokhoz és ehhez milyen szerkezeti és szervezeti változások szükségesek.

A csatlakozás hatása a szabályozási keretekre. A várható EU tagság jelentős hatással lesz a szabályozási környezetre és ez közvetve, illetve közvetlenül is érinti a vállalat működését. Az elemzés röviden áttekinti az adórendszerben, a munkaerő-szabályozásban, a kereskedelemben érvényesülő várható folyamatokat.

III. A makrogazdasági és ágazati hatások érvényesülése a megrendelő vállalat esetében

SWOT elemzés készítése a megrendelő vállalatra a csatlakozás nyomán várható folyamatok alapján. A makrogazdasági tényezők, illetve a vállalat működésével összefüggő fontosabb ágazati folyamatok fényében annak meghatározása, hogy a feltárt folyamatok milyen előnyöket és veszélyeket rejtenek a vállalat számára, illetve milyen adottságokkal rendelkezik ezek kezelésére.

Szempontok, következtetések a vállalat középtávú stratégiájának kialakításához. A SWOT elemzés szempontjai, a vállalat adottságai és preferenciái alapján szempontok és következtetések megfogalmazása a csatlakozás megrendelő vállalatra gyakorolt hatásairól, az ezek kezelése érdekében szükséges lépésekről.  

IV. A tanulmány terjedelme és szerkezete

A tanulmány elsődleges szempontja, hogy a megrendelő helyzetéből kiindulva és figyelembe véve a makrogazdasági és ágazati folyamatokat háttéranyagot készítsen az EU csatlakozás kezelésével összefüggő középtávú vállalati stratégiához. Az elemzés hangsúlya a vállalat számára releváns ágazati folyamatokon, illetve a vállalat adottságaira alapuló stratégia szempontjain van, felhasználva a makrogazdasági és ágazati hátteret. A tanulmány ennek megfelelően a következő felépítésben készülne el:

Makrogazdasági háttér 10 oldal (10%)
Ágazati elemzés: 50 oldal (50%), ágazati elemzések külön mellékletben
SWOT elemzés és középtávú stratégiához szempontok: 30 oldal (40%)
Összefoglaló táblázatok, diagrammok 10 oldal