HM 2004/2, 2004. január 12. – január 18.
A 2003. novemberi folyó fizetési mérleg hiánya lényegesen kedvezőbb volt az előző havi értéknél, és egyúttal a piacot is meglepte. Az elemzők többsége ugyanis a 200 millió eurós hiánynál közel kétszer nagyobb hiányra számított. Ennek köszönhetően a forint erősödött szerdán, miután az MNB publikálta a novemberi fizetési mérlegre vonatkozó kedvező statisztikát.
A kedvezőbb mérlegadat mögött elsősorban reálgazdasági magyarázat áll, hiszen a novemberi külkereskedelmi mérleg hiánya alig haladta meg a 100 millió eurót, szemben a korábbi hónapokkal, s a szezonálisan kiigazított adatok szerint is mintegy 60 millió euróval csökkent az áruforgalmi hiány. Szintén kedvező folyamat, hogy a szezonális kiigazítást alkalmazva a szolgáltatások egyenlege több hónap után újra szufficites.
Folyó fizetési mérleg alakulása (millió euró)
Forrás: MNB
Háttér
A külkereskedelmi mérleg egyenlege 2002 első felétől folyamatosan romlott, de ez a tendencia az elmúlt év második felében megfordulni látszott. Több hónap adatait is figyelembe véve ma már biztosan állítható, hogy trendről beszélhetünk, és az export újra erőre kapott, míg az import továbbra is mérsékelt ütemben növekedett. Ennek köszönhetően a 2003. novemberi mérlegadat már kedvezőbb lett, mint az egy évvel korábbi (109, illetve 115 millió euró). Így 2003. január óta november az első hónap, amikor az export növekedési üteme meghaladja az importét. Igaz, érdemes megjegyezni, hogy 2002. novemberében már érezhető volt az áruforgalom romló tendenciája, vagyis a bázisidőszak ez esetben már növekvő hiányt tükrözött.
Az exportot főként a gépek- és szállítóeszközök kivitele húzta (+4,9% az első 11 hónapban), míg az importot nagy mértékben befolyásolta az energiahordozók behozatalának növekedése, valamint a beruházási javak mind nagyobb importja. A fenti folyamatot kétségkívül befolyásolta a forint fokozatos –nominális - leértékelődése az euróval szemben. Az export így versenyképesebbé vált, emellett pedig megdrágította – többek között – az energiahordozók importját.
Azonban a kedvező folyamat ellenére, a külkereskedelmi egyenleg hiánya jócskán meghaladja az egy évvel ezelőtti értéket. Míg 2002-ben az első 11 hónap során 1,7 milliárd euró halmozódott fel, tavaly novemberre a hiány már meghaladta a 3 milliárd eurót.
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a szolgáltatások egyenlege továbbra is kezd egyensúlyba kerülni a korábbi hiánnyal ellentétben. A szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig már többletbe fordult a szolgáltatások egyenlege. A szolgáltatásokon belül az idegenforgalom egyenlege is javult, igaz, ez nem a bevétel növekedésével, hanem a kiadások csökkenésével következett be. A szolgáltatások egyenlegére az egész évet figyelembe véve hasonló mondható el, mint a külkereskedelem egyenlegére: az elmúlt hónapokban megindult a reálgazdasági egyenleg javulása, de az év egészét – 11 hónapját – tekintve az egyenleg jelentősen romlott (a szolgáltatások esetében ez azt jelenti, hogy januártól novemberig a hiány elérte az 1,6 milliárd eurót, míg egy évvel korábban mindössze 0,9 milliárd euró volt a deficit).
A folyó fizetési mérleg novemberig 4147 millió eurós hiányt halmozott fel, s decemberben valószínűleg további lényeges hiánynövekedés következett be, hiszen az év utolsó hónapja hagyományosan deficitnövelő hatású. Ennek köszönhetően a teljes évre a hiány mértéke elérheti a 4,8 milliárd eurót, vagyis a GDP 6,5-6,6%-át. Ez jelentős mértékű deficitnek nevezhető, és a jövőben mindenképpen a hiány mérséklésére kell törekedni. Különösen azért, mert a külföldi – nettó – tőkebeáramlás csak a hiány igen csekély részét képes. Az most már valószínű, hogy az elmúlt évben Magyarország nettó működőtőke-exportőr ország volt. Ez jórészt a hazai nagyvállalatok – MOL, OTP – regionális terjeszkedésének köszönhető, és nem arról van szó, hogy a beáramló FDI volumene lényegesen csökkent (1163, illetve 1025 millió euró 2002 és 2003 novemberéig tartó időszak alatt). Ebből adódik, hogy a tavalyi hiány adóssággeneráló eszközökkel finanszírozódik, hiszen a portfolió-befektetéseket is figyelembe véve is csak 70 millió eurós többlet keletkezik a mérlegben, ami a folyó hiányt figyelembe véve gyakorlatilag elhanyagolható.
Kilátások 2004-re
A 2003. második felében megindult kedvező reálgazdasági folyamatok folytatódása várhatóan továbbra is kedvező hatással lesznek a folyó fizetési mérlegre. Az export további növekedése, az importban a beruházási javak részarányának növekedése és a fogyasztási komponens csökkenése, a kormányzati kiadások várható mérséklődése mind a folyó fizetési mérleg javulásának irányába ható tényezők. 2004-re ezért a GDP 5,5-6,0%-át kitevő hiányra számítunk, ami lényeges javulást jelent 2003-hoz képest. Azonban fontos megjegyezni, hogy az idei évben az MNB új módszertan szerint közli majd a folyó fizetési mérleg adatait, amely a környező országokhoz hasonlóan tartalmazni fogja az újrabefektetett jövedelmeket is, mint deficitnövelő tényező (ugyanakkor ez a közvetlen működőtőke-befektetéseknél is megjelenik majd). Az új módszertan alapján a hiány elérheti a GDP 7,5-8,0%-át is.
A hiány finanszírozását tehát nem érinti az új módszertan, csupán beleszámítja az újrabefektetett profitot. Ettől függetlenül törekedni kell a nem adóssággeneráló eszközök bevonására a finanszírozásba. Mivel a hazai nagyvállalatok vélhetően egyre nagyobb számban döntenek a regionális terjeszkedés mellett – amit az ország EU-csatlakozása is serkenteni fog -, ezért a beáramló működőtőke nagyságának növekedését kell ösztönözni. A kormányzatnak tehát befektetés-ösztönző gazdaságpolitikát kell folytatnia, amennyiben meg kívánja fékezni a gazdaság további eladósodását.