Heti Monitor 2004. 7. szám

 

ÖSSZEFOGLALÓ

Euró és Dollár, EKB vs. FED

Az euró dollárral szembeni árfolyama a szerdai napon belüli kereskedésben alacsony forgalom mellett 1,2929 szintig erősödött, azonban a hét vége felé újra 1,27 alá esett vissza. Jean-Claude Trichet EKB elnök az Európai Parlament előtti február 16-i meghallgatásán a február 7-i G7 csúcson kiadott nyilatkozattal összhangban kínálat oldali lépéseket, a költségvetési- és strukturális reformok folytatását sürgette. Trichet ismételten rámutatott, hogy a túlzott devizapiaci volatilitást az EKB nem tartja kívánatosnak. Az EKB elnök utóbbi kijelentése verbális intervenciónak tekinthető.

Privatizáció 2004 – Repülőrajt, de hol a cél?

Az elmúlt hét a magyarországi privatizáció szempontjából számos nagy horderejű eseményt hozott – ezek között első helyre kívánkozik a MOL részvények váratlan február 17-i értékesítése már csak a tranzakció puszta mérete miatt is. Ám hosszú távon talán ennél is nagyobb horderejű azonban a pénzügyminiszter február 20-i bejelentése, mely szerint még a kormányzati ciklus vége előtt megszűnik az ÁPV Rt., ami gyakorlatilag a privatizációs folyamat lezárulását jelenti, és alapvető intézményi változást jelent majd az állami vagyon kezelésében. E hírek jó alkalmat szolgáltatnak arra, hogy áttekintsük a jelenleg zajló privatizációs folyamat tendenciáit, sajátosságait, és felvázoljuk, milyen sors vár az állami vagyonra hosszabb távon.

Újabb rés az "Ablak"-on
- kiszivárogtak a Windows forráskódjának részletei-

Február 13-án röppent fel a hír, miszerint a Windows2000 és a Windows NT 4.0 szigorúan védett forráskódja, illetve annak egyes részletei kiszivárogtak a Microsoft szigorúan őrzött szervereiről, ami nagyobb lehetőséget ad a hackereknek arra, hogy az ilyen operációs rendszerrel működő számítógépes hálózatokba betörjenek, és onnan adatokat tulajdonítsanak el, vagy semmisítsenek meg. A cikk az eset kapcsán felmerülő esetleges hibákkal, illetve a homogenizálódó számítógépes hálózatok veszélyeivel foglalkozik.

Regionális különbségek az EU-ban

Az Eurostat e héten kiadott kiadványa szerint a regionális különbségek az EU-n belül már most is igen nagyok. Míg a leggazdagabb régiónak London számít – az EU-átlag 263%-os szintjével -, addig a legszegényebb régió a görög Dytiki Ellika, amelynek GDP-je alig haladja meg az uniós átlag felét (53%). Ezek az értékek 2001-re vonatkoznak, természetesen vásárlóerő-paritáson értendőek, és az Európai Unió 213 NUTS-2 besorolású régióját öleli fel.
A most csatlakozó tíz ország összesen 41 NUTS-2-es régióra bomlik, melyek fejlettsége természetesen elmarad az EU-s régióktól. A legszegényebb ezek közül Lengyelország Lubelskie régiója (29%), míg a legmagasabb GDP-vel Prága régiója rendelkezik, az EU-átlag 135%-át éri el.

A tíz leggazdagabb és legszegényebb régió az EU-15-ben
(2001, EU-átlag =100)

	10 leggazdagabb		10 legszegényebb
1	London (UK)	263	Dytiki Ellada (GR)	53
2	Brüsszel (B)	217	Anatoliki Makedoni, Thraki (GR)	53
3	Luxemburg (L)	194	Extremadura (SP)	53
4	Hamburg (D)	171	Ipeiros (GR)	54
5	Ile de France (F)	165	Acores (P)	56
6	Bécs (A)	152	Norte (P)	57
7	Berkshire, Buckinghamshire and Oxfordshire (UK)	146	Centro(P)	58
8	Oberbayern (D)	148	Cornwall & Isles of Scilly (UK)	60
9	Stockholm (S)	145	Ionia Nisia (GR)	60
10	Provincia Autonoma Bolzano (I)	143	Dessau (D)	60

Forrás: Eurostat