Heti Monitor 2004. 8. szám

 

ÖSSZEFOGLALÓ

Munkavállalás az Európai Unióban a májusi csatlakozást követően

Ahogy közeledik a májusi EU-csatlakozás időpontja, amikor is a 10 új tagország az Európai Unió részévé válik, úgy szaporodnak a jelenlegi tagállamokból érkező hírek, melyekben az újaktól érkező munkavállalók bevándorlását igyekeznek korlátozni. Bár még nem minden tagállam ismertette álláspontját, a jelenlegi helyzet szerint csak az Egyesült Királyság és Írország nyitja meg teljesen – korlátozás nélkül – munkaerőpiacát a tíz új tagország előtt.
A többi ország egy része bizonyos enyhe korlátokkal nyitja meg a munkaerő-piacát, a másik része gyakorlatilag elzárkózik az azonnali nyitástól, míg a harmadik csoport tagjai – ahogy fentebb említésre került – még nem ismertette, mi az álláspontja a kérdéssel kapcsolatban.

Az információs társadalom Magyarországon az eEurope+ zárójelentés tükrében

Az eEurope+ akciótervhez kapcsolódó Európai Miniszteri Konferencia február 26-27-én került megrendezésre Budapesten, „Új növekedési lehetőségek egy kibővített Európában” címmel. A konferencia elsődlegesen politikai jellegű rendezvény volt; célja pedig az információs társadalomhoz kapcsolódó stratégiai jelentőségű kérdések áttekintése volt az eEurope+ program, a közelgő bővítés és az akcióterv lejáratának kapcsán. A konferenciával egy időben jelent meg az akciótervhez kapcsolódó monitoring jelentés, ami összehasonlítja a csatlakozó országok információs társadalmainak fejlődését 2001 és 2003 között, az unió átlagához viszonyítva. A jelentés fontos szempontokat világít meg a magyar információs társadalom fejlesztésével és így a magyar gazdaság lehetőségeinek bővítésével kapcsolatban.

Az MNB februári inflációs jelentése

Az MNB februári jelentésében közölt inflációs előrejelzése a korábbinál pesszimistább képet mutat. Az MNB modellbecslése alapján (amely a januári átlagnak megfelelő 264,6 HUF/EUR ill. 1,26 EUR/USD árfolyamérték feltételezése mellett készült) a 2004 decemberére várható év/év infláció 6,9%, míg 2005 utolsó hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,3%-os pénzromlás várható. Az éves átlagos infláció a jelentés szerint 2004-ben 7,4%, 2005-ben pedig 4,7% lehet. Az MNB továbbá azzal számol, hogy a 2004-es adóemelések inflációs hatása egyszeri lesz. A 2005-ös évben számított fogyasztói árindex bázisába már bekerül a 2004-es adóemelések hatása illetve az MNB arra számít, hogy 2004-es magas infláció nem épül be a következő évre vonatkozó várakozásokba. Mindazonáltal az MNB is elismeri, hogy ez a feltételezés „erősnek” számít, a 2005-ös infláció növekedése irányába mutató kockázatokat foglal magában.

Az inflációs elorejelzés legyezoábrája
(2004 február)

Forrás: MNB

Az ábrán a fekete négyszögek jelölik az adott évre vonatkozó inflációs célkituzést, a két fekete vonal az inflációs célok körüli toleranciasávot, míg a legyezo alakú felület az MNB inflációs elorejelzését, illetve az azt övezo bizonytalanság megoszlását mutatja

Helyi iparűzési adó

Az elmúlt hetekben újra az érdeklődés középpontjába került a helyi iparűzési adó problémája. A csatlakozás közeledtével egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a közbeszédben a versenyképességi megfontolások: a helyi iparűzési adó, mint a magyarországi vállalkozások egyik fontos adóterhe, komolyan befolyásolhatja a vállalkozások versenyképességét. Nemcsak ebből a szempontból kérdőjelezhető meg ennek az adónak a használata: a helyi adóztatás rendszerével kapcsolatos normatív közgazdasági elvárások alapján is lehet érvelni az adó mással helyettesítése mellett. Ezeket az érveket tekinti át ez az írás.