Heti Monitor 2004. 12. szám

ÖSSZEFOGLALÓ

Brüsszeli Európai Uniós csúcs: Alkotmány és lisszaboni célok

A hét második felében ülésezett az Európai Unió állam- és kormányfõibõl álló Európai Tanács (EiT). A brüsszeli csúcsértekezleten több fontos pontban is elõrelépés történt, amely meghatározza az EU jövõbeli fejlõdésének irányait. Az egyik ezek közül, hogy az EU-s Alkotmányt legkésõbb a dublini csúcsértekezleten (június 17-18.) el kell fogadni.
A másik fontos gazdasági témája a csúcsnak az ún. lisszaboni stratégia helyzetének elemzése volt, és az Európai Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a lisszaboni célok eléréséhez gyorsítani kell a reformlépések ütemét.

A versenyképesség növelése a tudásalapú gazdaság fejlesztésével

Az elmúlt héten rendezte meg Budapesten a Világbank a harmadik fórumát a tudásgazdaságról, a Miniszterelnöki Hivatallal együttmûködésben. A fórum célja az volt, hogy a tudás-gazdaság fejlesztési lehetõségeit elemezve a versenyképesség növelési lehetõségeit vizsgálja. A tudásgazdaság olyan új gazdasági környezetet jelent, melyben a tudás az elsõdleges jólétteremtõ eszköz, a növekedés mozgatórugója. Az innováció vezérelte termelékenység-növekedés és fejlõdés kulcsfontosságú lehet a kelet-európai régió jövõbeli fejlõdésében is.

Váratlan 25 bázispontos kamatcsökkentés, hogyan tovább?

Az MNB monetáris tanácsa (MT) március 22-én hétfõn váratlanul 25 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az ülésen most elõször vett részt a két újonnan kinevezett MT tag. A piaci elemzõk nem vártak monetáris enyhítést a harmadik negyedév elõtt, azonban az állampapír piaci hozamokban már az elõzõ héten tükrözõdött a kamatvágás lehetõsége. A kamatcsökkentésnek a mértékébõl adódóan nincs jelentõs hatása a gazdasági fundamentumokra, a döntés inkább demonstratív értékû. Az intézkedés azt mutatja, hogy a jegybank változtatott a korábbi, az esetleges további monetáris szigorítást is kilátásba helyezõ álláspontján. A jegybank a hétfõi döntését a javuló gazdasági fundamentumokkal és a befektetõk által elvárt csökkenõ kockázati prémiumok alakulásával indokolta. A kamatvágást követõen a forint tovább erõsödött és az állampapírpiaci hozamok is csökkentek, majd a hét második felében profitrealizálást, enyhe konszolidációt figyelhettünk meg a piacon. Jelenleg a nagy kérdés az, hogy a jegybank mennyire mozog kényszerpályán, és milyen stratégiát érdemes választania a további kamatmérsékléshez.