Heti Monitor 2004. 13. szám

ÖSSZEFOGLALÓ

 

Iparűzési adó: tartós versenyhátrány?

Az Uniós csatlakozás közeledtével az utóbbi időben egyre hangsúlyosabbá válik a nemzeti adórendszerekben meglévő különbségek versenyképességre gyakorolt hatása, s ezt érzékelve a közelmúltban a gazdaságpolitikai vezetés is új terveket dolgozott ki. A múlt hét elején a gazdasági tárca vezetője azzal a javaslattal állt a versenyképességi tanács elé, amely szerint az iparűzési adó 100 %-a lenne levonható a társasági nyereségadóból.

Fizetési mérleg új módszertan szerint: nagyobb hiány, kedvezőbb FDI adatok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1995-ig visszamenőleg módosította a fizetési mérleg adatokat. Erre azért került sor, mert ezentúl új módszertan szerint kerül publikálásra a fizetési mérleg, amely összhangban van a nemzetközi adatokkal, vagyis ezáltal jobb összehasonlítás érhető el.
Az új módszertannak köszönhetően a folyó fizetési mérleg egyenlege lényegesen módosult az elmúlt évekre vonatkozóan. A 2001 és 2003 közötti időszakban a mérleg deficitje átlagosan 3%-ponttal emelkedett ezáltal, alapvetően az újrabefektetett jövedelem figyelembevételének köszönhetően. A tavaly folyó fizetési mérleg hiánya az új módszertan szerint elérte a GDP 8,7%-át.

Folyó fizetési mérleg a régi és az új számítási módszertan szerint, valamint az újrabefektetett jövedelmek egyenlege
(millió euró)

forrás: MNB

Az elöregedő átrsadalom okozta államháztartási problémákról

A Standard & Poor’s elmúlt héten megjelent elemzése pesszimista képet fest az OECD-tagországok államháztartásának jövőjéről. A tanulmány szerint, ha a kormányok nem szánják el magukat hamarosan arra, hogy politikailag költséges kiadáscsökkentést hajtsanak végre az egészségügy, a nyugdíjak és az egyéb jóléti kiadások terén, akkor 2050-re a legtöbb OECD-tagországban az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a mostani duplájára, triplájára nőhet. Ez fenntarthatatlanná teheti a költségvetés finanszírozhatóságát. Azt feltételezni, hogy a költségvetési politika 2050-ig nem reagál az öregedés okozta társadalmi problémákra, nem valószerű. Ezért érdemes áttekinteni, hogy az öregedés milyen demográfiai, munkaerőpiaci, költségvetési, tőkepiaci és növekedési következményekkel jár, és ennek fényében megvizsgálni a kormányzat számára a felkészülésben rendelkezésre álló alternatívákat.