Kezdőlap » Publikációk » ICEG EC Vélemény
ICEG EC Vélemény 32.
Magyarország teljesítménye a Lisszaboni Stratégia keretében Közép- és Kelet-Európai összehasonlításban
(2008. február)
Az Európai Bizottság 2007 decemberében jelentette meg a növekedés és foglalkoztatás javítását célul tűző lisszaboni stratégia országértékeléseit. A Vélemény áttekinti, hogy a Bizottság értékelése szerint a kelet-közép-európai új EU tagok milyen előrelépéseket értek el a lisszaboni célokban, és mely területeken szükséges erőfeszítéseik fokozása. Ezek fényében részletezi az elemzés a magyar országértékelést és a Bizottság által Magyarország számára megfogalmazott ajánlásokat.
ICEG EC Vélemény 31.
Gáspár Pál: A hazai növekedés lassulása: okok és következmények
(2007. december)
Rövid elemzés meg a magyar gazdaság növekedésének lassulása mögötti okokról, a lassú növekedés makrogazdasági hatásairól és a lehetséges gazdaságpolitikai lépésekről.ICEG EC Vélemény 30.
Pellényi Gábor: A magas olajárak hatása a magyar gazdaságra
(2007. december)
A kiadvány a magas olajárak gazdaságra gyakorolt hatásait elemzi, bemutatja a gazdaság drága olajhoz való alkalmazkodásának csatornáit, és javaslatokat tesz magyarországi gazdaságpolitikai válaszokra.ICEG EC Vélemény 29.
Borkó Tamás: Költségvetési szabályok és a deficithajlam csökkentésének lehetőségei az új költségvetési rendszerről szóló koncepció ismeretében
(2007. november)
A rövid elemzés áttekinti a fiskális szabályokat övező nemzetközi és hazai keretfeltételeket, a magyar államháztartási pozíció alakulását, valamint értékeli a költségvetési rendszert érintő elképzeléseket.ICEG EC Vélemény 28.
Erdős Szabolcs: Költségvetési intézményrendszer - régiós elmaradás
(2007. november)
Költségvetési intézményrendszerrel kapcsolatos tapasztalatok a Cseh Köztársaságban, Szlovákiában és Lengyelországban.ICEG EC Vélemény 27.
Bilek Péter: Bulgária és Románia: az euróhoz vezető út
(2007. május)
A tanulmányban a szerző Bulgária és Románia euró bevezetési terveit vizsgálja, összevetve a korábban csatlakozott közép- és kelet-európai tagállamok példáival.
ICEG EC Vélemény 26.
Czakó Veronika: Vállalati klaszterek Magyarországon
(2006. május)
A rövid tanulmány célja a klaszterek fogalmának elméleti bemutatása, és a klaszteresedés magyarországi tendenciáinak felvázolása.ICEG EC Vélemény 25.
Borkó Tamás: A növekedés és versenyképesség empirikus tapasztalatai két távol-keleti és egy dél-amerikai ország alapján (2005. december)
A tanulmány három gyorsan növekvő feltörekvő gazdaság (Chile, Dél-Korea és Szingapúr) felzárkózásának és növekedésének tényezőit vizsgálja.ICEG EC Vélemény 24.
Sass Magdolna: A növekedés és versenyképesség empirikus tapasztalatai három átalakuló ország példáján
(2005. december)
A tanulmány három átalakuló gazdaság (Csehország, Észtország és Szlovénia) tapasztalatait elemzi a versenyképesség tényezőinek alakulását és a gazdaságpolitikai lépéseket illetően.ICEG EC Vélemény 23.
Pellényi Gábor: A magyar gazdaság versenyképessége nemzetközi versenyképességi jelentések tükrében
(2005. december)
A tanulmány bemutatja miképpen alakult a hazai gazdaság relatív versenykéepsségi pozíciója a nemzetközi versenyképességi elemzések fényében.ICEG EC Vélemény 22.
Bilek Péter: Növekedés és versenyképesség - három kohéziós ország és Olaszország empirikus tapasztalatai
(2005. december)
A tanulmány négy európai ország (Írország, Portugália, Spanyolország és Olaszország) tapasztalatait elemzi a felzárkózás és versenyképesség tényezőinek alakulását illetően.ICEG EC Vélemény 21.
Gáspár Pál: Expanzív költségvetési kiigazítás: Lehetséges-e Magyarországon nem-keynesiánus hatásokkal járó korrekció?
(2005. szeptember)
A tanulmány azt elemzi, hogy lehetséges-e expanzív jellegű, a kiadások csökkentésén alapuló költségvetési kiigazítás, vagyis hogy pozitív növekedési hatással járjon a költségvetési egyensúly kiadáscsökkentéssel történő javítása.ICEG EC Vélemény 20.
Gáspár Pál: Versenyképesség és államháztartás
(2005. március)
Az ICEG Európai Központ friss tanulmánya szerint erőteljes és sok csatornán keresztül érvényesülő negatív hatást gyakorol az államháztartás szerkezete, egyensúlyi pozíciója a magyar gazdaság versenyképességére. A gazdaság versenyképességét az államháztartás oldaláról csak olyan lépésekkel lehet javítani, amelyek egyszerre járulnak hozzá a deficit és adósság csökkentéséhez, az újraelosztás szelektív mérsékléséhez és az alrendszerek hatékonyabb működéséhez.ICEG EC Vélemény 19.
Borkó Tamás: Számvetés Lisszabon után öt évvel
(2005. december)
A tanulmány a Lisszaboni Stratégia első öt évét értékeli, figyelembe véve a világgazdasági környezet teljesítményét és az EU országok közötti különbségeket. Következtetésként olyan gazdaságpolitikai ajánlások fogalmazódnak meg, amelyek lényegében és hosszú távú szemléletben befolyásolnák a lisszaboni csúcs által megfogalmazott célok megvalósulását.ICEG EC Vélemény 18.
Németi Tamás: A víz- és csatornadíjak megállapításáról (2005. március)
A tanulmány a víz- és csatornadíjak szabályozásával, a szabályozás szempontjaival, céljaival és Európai Uniós gyakorlatával foglalkozik, ismerteti az érvényben lévő díjrendszereket és képet ad az ágazat hazai helyzetéről.ICEG EC Vélemény 17.
ICEG European Center:Versenyképesség és államháztartás
(2005. március)
A tanulmány az ICEG Európai Központ véleményét tartalmazza a magyar gazdaság versenyképessége és az államháztartás helyzete közötti kapcsolatról. A tanulmány szerzői szerint szoros és több csatornán keresztül érvényesülő kapcsolat mutatható ki a versenyképesség elmúlt években tapasztalt romlása és az államháztartás helyzetének alakulása között.ICEG EC Vélemény 16.
Bató Márk: Versenyképesség az Európai Unióban
(2005. február)
A szerző a Véleményben a régiók és nemzetgazdaságok versenyképessége érdekében tett mesterséges külső (állami) beavatkozással kapcsolatos közgadasági megközelítéseket ismertetve megfogalmazza saját álláspontját, kiemelve azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek iránymutatásként szolgálhatnak a versenyképesség javítását célul kitűző gazdasági szereplők (vállalatok, kormányzat és egyéb szereplők) számára az egyes lépések többszörösen összetett hatásai között. Az írás amellett, hogy rámutat arra, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie a versenyképességet ténylegesen javító lépéseknek, utal arra is, hogy melyek azok a tipikusnak mondható tévutak, amelyekre az érintettek gyakran rátévednek. A későbbi megállapítások mind azt az alapvetőnek tekinthető szempontot húzzák alá, hogy a versenyképesség javítása az egyes gazdasági szereplők fokozott együttműködését igényli.ICEG EC Vélemény 15.
Gáspár Pál: A forint erősödése: okok, hatások és lehetséges alternatívák
(2004. december)
Az elemzés a forint 2004-ben bekövetkezett erősödését kiváltó tényezőket elemzi, bemutatva, hogy a nemzeti valuta árfolyamának felértékelődése nem csak Magyarországot jellemző folyamat régiónkban. A tanulmány értékeli a felértékelődés makrogazdasági hatásait is, különös tekintettel az ezzel kapcsolatosan gyakran hallható véleményekre. Végezetül a tanulmány felvázolja a forint árfolyamának rövid távú alakulásával kapcsolatos alternatívákat.ICEG Vélemény 14.
Gáspár Pál: A GMU-csatlakozás és az első évek tapasztalatai a kohéziós országokban
(2004. december)
A csatlakozást megelőző nominális és reálkonvergenciát és az euró-övezeten belüli fejlődést illetően a közép-kelet-európai országok számára a legtöbb tanulsággal a meglévő eltérések ellenére a kohéziós országok szolgálhatnak. A tanulmány a nominális és reálkonvergencia folyamatát elemzi a kohéziós államokban, bemutatva milyen időbeli dinamikával zajlott a nominális kritériumok teljesítése és ezt miképpen kísérte a reál-konvergencia folyamata. Ezt követően röviden bemutatja azokat a különbségeket, amelyek az újonnan csatlakozott és kohéziós államok között vannak, amelyek árnyalják a kohéziós államok tapasztalataiból levonható és átvehető következtetéseket.ICEG EC Vélemény 13.
Bilek Péter: Folyó fizetési mérleg alakulása és működőtőkeáramlás a délkelet-európai országokban
(2004. április)
A Vélemény a hét balkán ország - Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia és Szerbia-Montenegró - folyó fizetési mérleg szerkezetével és a térségbe áramló külföldi működőtőke alakulásával foglalkozik. A folyó fizetési mérleg szerkezete alapvetően eltér a visegrádi országokban tapasztaltaktól, aminek oka nagyrészt az eltérő gazdasági fejlettségből adódik. Ugyanakkor a balkán országokba irányuló külföldi tőke az elmúlt évek során dinamikus növekedésnek indult, így e térség is várhatóan elindul egy hasonló úton, amire az élenjáró átalakuló országok már egy-másfél évtizede ráléptek. A Vélemény e kérdésekkel és problémákkal foglalkozik részletesebben.ICEG EC Vélemény 12.
Dr. Gáspár Pál: Forintválság: okok, következmények és kiutak
(2003. december)
Az elmúlt időszakban bekövetkezett jelentős forintgyengülés 2003-ban a hazai valuta rövid időn belül bekövetkezett harmadik jelentősebb értékvesztése volt. A rövid elemzés elsősorban arra keresi a választ, hogy mi állhat a forinttal szembeni sorozatos támadások mögött, melyek a mostani forintgyengülés tartós makrogazdasági hatásai és milyen forgatókönyvek képzelhetőek el a mostani helyzetben.ICEG EC Vélemény 11.
Dr. Gáspár Pál: Kérdőjelek és bizonytalanságok a 2004-es makrogazdasági folyamatokban
(2003. november)
Az elemzés röviden áttekinti azokat a 2004-ben várható folyamatokat és tényezőket, amelyek bizonytalanságot és egyben lehetséges veszélyeket hordoznak magukban, és amelyre a gazdaságpolitikának és a gazdasági szereplőknek egyaránt tekintettel kell lenniük.ICEG EC Vélemény 10.
Patkó Szabolcs: A magyar működőtőke-áramlás alakulása közép-kelet-európai összehasonlításban
(2003. október)
A tanulmány a Magyarországra irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések alakulását és motiváló tényezőit vizsgálja közép-európai összehasonlításban. Ezen belül arra keresi a választ, hogy a vizsgált országok körében melyek voltak azok a tényezők, amelyek az eltérő teljesítményeket magyarázzák, illetve, hogy e tényezők közül melyek kapcsolódnak közvetlenül gazdaságpolitikai lépésekhez.ICEG EC Vélemény 9.
Tóth Máté: Árfolyampolitikai problémák és nehézségek 2003-ban
(2003. szeptember)A tanulmány a 2003-ban bekövetkezett kritikus árfolyampolitikai helyzeteket (januári Forint melletti spekuláció, sáveltolás) és az ennek kapcsán tett lépéseket értékeli, valamint elemzi, hogy mennyire felel meg a rövid- és középtávú makrogazdasági kihívásoknak a jelenleg alkalmazott árfolyamrendszer. Az elemzés szempontokat fogalmaz meg az euró-övezetbe, illetve ezt megelőzően az ERM-2-be történő belépés időzítését illetően.
ICEG EC Vélemény 8.
Dr. Gáspár Pál: A hazai gazdaság versenyképességének változása közép-európai összehasonlításban.
(2003. július)A tanulmány a hazai és a másik négy csatlakozó közép-európai gazdaság ár- és költség-versenyképességének alakulását elemzi az elmúlt 2 év folyamatai alapján. Meghatározza, hogy milyen tényezők játszottak szerepet a versenyképesség romlásában, illetve az általános folyamatokon belül miben tekinthető sajátságosnak a magyar folyamatok alakulása. És ez alapján milyen lépések tűnnek célszerűnek a versenyképesség javításához.
ICEG EC Vélemény 7.
Tóth Máté: Az euró bevezetése: gazdaság vagy politika?
(2003. június)A tanulmány az Euró bevezetése és az államháztartási reform közötti kapcsolatot vizsgálja. Az Euró bevezetése szigorú fiskális kritériumok teljesítését igényli, miközben a jelenlegi magyar folyamatok éppen ellenkező irányba mutatnak. Az államháztartási reform rövidtávon a költségvetési egyensúly romlását is előidézheti, így komoly dilemmát okoz az Euró bevezetésének és az államháztartás lényeges reformelemei megvalósításának időzítése és ütemezése.
ICEG EC Vélemény 6.
Bilek Péter: Az EU-csatlakozás várható hatásai a magyar külkereskedelemre
(2003. június)A tanulmány azt elemzi, hogy miképpen befolyásolja a rövidesen bekövetkező EU-s tagság hazánk külkereskedelmének alakulását, milyen elmozdulások várhatók a tagság nyomán a fontosabb relációkon belül.
ICEG EC Vélemény 5.
Kertész Krisztián: Felzárkóznak-e a kevésbé fejlett országok az Európai Unióban...?
(2003. május)A tanulmány bemutatja, hogy az Európai Unióban létezik-e a nemzetgazdaságok és a régiók között reálkonvergencia-folyamat, azaz érvényesül-e hosszútávon az a tendencia, mely értelmében a kevésbé fejlett országok és régiók jövedelemszintje idővel felzárkózik a fejlettebbek jövedelemszintjéhez. A tanulmány megkísérel következtetéseket levonni a tekintetben is, hogy vajon milyen folyamatok várnak Magyarországra az EU-csatlakozás után, valamint milyen gazdaságpolitikai intézkedésekkel lehet elősegíteni Magyarország egészének és elmaradottabb régióinak felzárkózását.
ICEG EC Vélemény 4.
Bokor László: Inflációs célkitűzés: Járható hazai út?
(2003. április)A tanulmány röviden értékeli az inflációs célkitűzés eddigi hazai gyakorlatát, elemzi a működésével kapcsolatosan szerzett tapasztalatokat, valamint egyes területeken javaslatokat fogalmaz meg a rendszer hitelességének és a szereplők elszámoltathatóságának növelése érdekében.
ICEG EC Vélemény 3.
Dr. Gáspár Pál: A forint árfolyamáról: okok és következmények
(2002. december)Az elemzés értékeli azon tényezőket, amelyek a forint elmúlt időszakban bekövetkezett erősödése mögött állnak, valamint a felértékelődés makrogazdasági hatásait. A tanulmány elemzi azokat a hosszabb távú következményeket, amelyek a forint felértékelődéséből származnak a gazdaság növekedésére és versenyképességére, a monetáris politika autonómiájára, valamint az alkalmazott árfolyamrendszerre.
ICEG EC Vélemény 2.
Dr. Gáspár Pál: Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák
(2002. október)A rövid lemzés bemutatja az államháztartási egyenlegek romlását az EU csatlakozásra esélyes közép-európai gazdaságokban, és jelzi hogy jelentős fiskális alkalmazkodásra van szükség ahhoz, hogy az EU csatlakozás költségvetési hatásai kezelhetok és az Euró-övezeti tagságra történo felkészülés zavartalan legyen.
ICEG EC Vélemény 1.
Gáspár Pál: Növekedés és egyensúly: a szükséges fordulat(ok)
(2002. szeptember)A tanulmány összefoglaló elemzést ad a magyar gazdaság növekedésének lassulását és a makrogazdasági egyensúlyi problémák felerosödését eredményezo tényezokrol. Az elemzés részletesen vizsgálja a növekedés dinamikájában és szerkezetében, az államháztartási és fizetési mérleg pozíciókban, valamint a fiskális és jövedelempolitikában bekövetkezett változásokat. A tanulmány végezetül javaslatokat fogalmaz meg a gazdaság versenyképességének növelése és a makrogazdasági egyensúlyzavarok kezelése érdekében szükséges gazdaságpolitikai fordulat fobb elemeit illetően.