Az Európai Uniós támogatások felhasználása és a hazai intézményrendszer
A Magyar Közgazdasági Társaság és az ICEG Európai Központ közös rendezvénye
Időpont: 2003. október 8.
Helyszín: Medimpex Palota (1051 Budapest, Vörösmarty tér 4.)
Az elhangzott előadások összefoglalása
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy alapvetően fontos mind a csatlakozás előtti, mind a majdani EU tagság ideje alatt kapott támogatások felhasználásának pénzügyi ellenőrzése. Hangsúlyozta a független belső ellenőrzés és a hatékony intézményi keretek meglétének elengedhetetlenségét, a szakmai ellenőrzések szükségességét. Felhívta a figyelmet a jelenlegi ellenőrzési rendszer hiányosságaira, ezen belül kiemelte az információs rendszer korszerűsítésének szükségességét a hatékony ellenőrzési rendszer gyakorlati megvalósításának érdekében.
Heil Péter az EU alapokról szóló rövid bevezető után rátért a Nemzeti Fejlesztési Terv elemzésére. Előadásában kiemelt hangsúlyt kapott a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázati rendszerének, az intézményi struktúra jelenének bemutatása és a közeljövő tennivalóinak meghatározása.
Tétényi Tamás előadásában levezette a hatékony projekt - ellenőrzés folyamatát a projektjavaslat értékelésétől kezdve a szerződéskötésen keresztül a kifizetés utáni ellenőrzési rendszerig. Az előadó felhívta a figyelmet a hatékony ellenőrzési folyamat ismérveire, melyek közül a legfontosabb a "fast track" lehetősége, azaz, hogy bizonyos ellenőrzési pontok csak akkor kerülnének beépítésre, ha a folyamat során hiányosság, illetve hiba merül fel. A hatékony projektellenőrzés a megosztott hatáskörökön alapszik, csak bizonyos ellenőrzési feladatokat kell centralizáltan ellátni, a folyamat legtöbb elemét hatékonyabb regionális szinten tartani.
Barna Zoltán előadása során a hallgatók megismerkedhettek a projektciklus folyamatával, a hatékony projekt kidolgozás feltételeivel, a feladat összetettségével. Barna Zoltán a projekt kidolgozás hatékonyságának hazai helyzetét a dél-dunántúli EU-projekt tapasztalatainak elemzésével mutatta be és felhívta a figyelmet a változtatások szükségességére mind a projektben résztvevő partnerek kapcsolatában, mind a képzés, innováció területén.
Gyekiczki András elmondta, hogy a hivatal feladatai közé tartozó Előcsatlakozási Alapok (PHARE, ISPA) ellenőrzése során többek között az derült ki, hogy számos ponton komoly hiányosságok találhatóak a hazai intézményrendszerben. Hiányos a jogszabályi háttér (például megállapodások kihirdetése, intézmények jogszabályban való kijelölése terén), sok a belső szabályozatlanság (például hiányoznak vagy pontatlanok az eljárásrendek), elégtelenek az intézmények rendelkezésére álló erőforrások, problémát okoz sok esetben a nyelvtudás hiánya, nem minden esetben megfelelő az iktatás és irattárolás rendszere, és sokszor fordul elő határidő-túllépés a kifizetések vagy egyéb kötelezettségek tekintetében.
Balogh Ottó és Győrffy Gábor közös, rendhagyó előadással készültek. Az egymás gondolatatainak továbbfűzésére és kiegészítésére épülő, párbeszéd jellegű fellépés nagy sikert aratott. Balogh Ottó a magyarországi kistérségek és önkormányzatok jelenlegi helyzetének kritikai elemzését Győrffy Gábor színesítette azáltal, hogy a Nyugat-dunántúli klaszterek működésének mindennapi életébe vezette be a hallgatóságot. Mindkét előadó hangsúlyozta a jelenlegi intézményi hatáskörök, keretek átstrukturálásának szükségességét.
Novák Csaba előadásában azt emelte ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának belföldön sokszor kritizált „hibái” nem feltétlenül csak abból fakadnak, hogy a készítők esetleg nem teljesen tisztán látják a prioritásokat és a feladatokat. Két másik tényező is befolyásolta az NFT formálódását, az egyik az EU-s tárgyalópartnerek véleménye, hozzáállása, akik számos ötletet, javaslatot „visszadobtak”, és az NFT-t az általuk helyesnek látott irányba terelték. A másik befolyásoló tényező az idő rövidsége volt, ami igen megnehezítette a regionális alapokra épülő, mégis koherens, és mindenekelőtt kreatív országstratégia kidolgozását.