Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság
konvergencia-indexe a csatlakozó országokról
Összefoglaló
Az ICEG Európai Központ és a Világgazdaság ismételten elkészítette a csatlakozó államokra vonatkozó konvergencia-indexét. Az első ilyen index tavaly decemberben jelent meg, ezt követte a végleges 2002-es és a 2003-as várakozások alapján a készített idei tavaszi index, amit a 2003-ra várható folyamatok alapján készített mostani index követ. Az index keretében a nyolc közép-kelet-európai csatlakozó állam nominális, szerkezeti és reálkonvergenciáját jelző mutatók összesített figyelembe vétele határozza meg, hogy hol tartanak ezek az országok egymáshoz, illetve az Európai Unió átlagos értékeihez viszonyítva a felzárkózás hosszú folyamatában.
A csatlakozó államok rangsorában 2003-ban a tavaly megfigyelt sorrend várható kisebb átrendeződéssel. Összességében az országok többsége kisebb mértékben előrehaladt a konvergencia indexben, bár Lettország, Litvánia és Szlovákia esetében stagnálás, míg Csehországnál enyhe csökkenés mutatható ki. A rangsort változatlanul Szlovénia vezeti, köszönhetően a térségben kiugróan magas reálgazdasági fejlettségének és kedvező szerkezeti adottságainak, valamint az inflációt leszámítva évek óta stabil makrogazdasági környezetének.
Szlovéniát Csehország és Litvánia követi, de egyik gazdaság indexe sem változik, sőt Csehországé romlik, köszönhetően a lassú növekedésnek, illetve a költségvetési és folyó fizetési mérleg egyenleg alakulásának.
Grafikon 1.
A konvergencia-index alakulása a csatlakozó államokban
Magyarország a rangsorban a negyedik-hatodik helyen áll Lettországgal és Lengyelországgal azonos értékkel. Lengyelország helyzete tavalyhoz képest elsősorban a gyorsabb GDP növekedésnek köszönhetően javult, míg Magyarország esetében a javulás egyenlő mértékben köszönhetően a költségvetési deficit csökkenésének, valamint a gyors jövedelemkiáramlás miatt bekövetkezett bér és jövedelemkonvergenciának.
Magyarország esetében a konvergencia-index a korábbi évekhez hasonlóan elsősorban a reálkonvergencia területén bekövetkezett javulás miatt emelkedik, köszönhetően elsősorban a jövedelem és bérkonvergenciában bekövetkezett előrehaladásnak. Szembetűnő, hogy indexünkben nem következett be javulás Szlovákia esetében annak ellenére, hogy az államháztartási és fizetési mérleg egyensúly jelentősen javult, aminek az ára azonban a felpörgő infláció és lassuló gazdasági növekedés. Hasonlóképpen érdekes, hogy a sorban utolsó előtti helyen szerepel Észtország, amely gyakran példaként említett ország, de ebben az összevetésben rosszabbul teljesített a két másik balti államnál és csak Szlovákiát előzi meg a rangsorban.